46. rész - Humán transzmutáció

Kérem, ne érjen hozzám! Én vagyok a bölcsek köve.  /Alphonse Elric/
Mindenkinek meg vannak a maga alkimista titkai.  /Edward Elric/
Ön magán kívül szeretet valakit valaha is?  /Izumi/
Úgy is szívesebben intézem én magam.  /Edward Elric/
Menny már te bolond!  /Izumi/
Látni akarom, hogy mindenük oda lesz!  /Írigy/
Én mondom, a testvéred valódi zseni.  /Shou Taker/
Sajnálom, de akarom, az most nekem is kell.  /Edward Elric/
Ugye tudod, hogy én nem ígértem semmit!  /Edward Elric/
Felsem fogod, hogy milyen kegyetlen vagy?!  /Buja/

47. rész - A homonkulusz végzete

Az emlékeinkkel mahinál, hogy beparázzon minket.  /Edward Elric/
Egek, hány idiótát kell még gatyába ráznom?! A végén listát kell írnom, nehogy valaki kimaradjon.  /Edward Elric/
Jól vág az eszed! De ez azért édes kevés.  /Rest/
Ha nem vetted volna észre az életünkért küzdünk.  /Edward Elric/
Öregem, te aztán jól meg vagy kavarodva!  /Edward Elric/
Érdekes, én is ezt mondom. A nagy anya hiányban kiszúrt magának egyet.  /Edward Elric/
Szép, hogy így kiálltál anyuci mellett.  /Rest/
Ejnye, nagy vagy már te ahhoz, hogy anyuci szoknyáján lógj.  /Buja/
Törödj már bele, hogy ő nem anyu!  /Edward Elric/
Ezt jelenti embernek lenni, hogy meghalhatsz?  /Harag/
Kezd egész pofás lenni a szörnyecskénk.  /Írigy/
Hagyjuk már ezt a gyenge anya szerepet.  /Edward Elric/
Gyülőlnöm kell azt, aki létrehozott.  /Rest/
Minjárt jön a végső bizonyíték. Meglátjátok mennyire nem rendít meg.  /Rest/
Hagyd abba! Ez nem anyja senkinek!  /Edward Elric/
Jaj, Harag, de buta vagy!  /Rest/
A homonkulusz formálhatóbb, mint az ember. Ez egyben erőssége és gyengesége is.  /Edward Elric/

48. rész - Végső búcsú

Makulátlan test az állam szolgálatában.  /Amstrong/
Hagyd békén a testvéremet, te szemét!  /Edward Elric/
Arra a mitugrászra ragadj inkább.  /Írigy/
Kopj le, mami kedvence!  /Írigy/
A te mamid is volt és megölted őt.  /Harag/
Ez még sírt is. Én egy csepp könnyet sem tudtam kipréselni. Ez a kölyök meg zokott is...helyettem, mert én nem tudok.  /Edward Elric/
Nekem valahogy nem jön be ez a város.  /Rassel/
Én azt hittem, hogy akkor nőttem fel, mikor felvettek állami alkimistának, de úgy látszik még sok kellett hozzá.  /Edward Elric/
De nekem ez nem megy. Rongyos hadnagy létemre, hogy vezethetnék ekkora akciót?  /Havoc/
Tud titkot tartani szívecske?  /Roy Mustang/
Maga meg mit puffog itt?  /Roy Mustang/
Nem puffogok! Hagyjon békén!  /Riza/
Nem is értem, hogy keverhetnek össze, amikor fele akkora vagy mint én.  /Rassel/
Az ágyú fejűt bizd rám, te menny oda ahova a napló ír!  /Izumi/
Acélkám!  /Roy Mustang/
Nem úgy volt, hogy nagy talpnyaló, és csak parancsot teljesít,hogy egyszer führer legyen?  /Edward Elric/
Felnőtt módjára lenyeltünk egy békát...  /Roy Mustang/
Túlságosan nagyban gondolkodsz, kölyök...  /Roy Mustang/
Ennyi fájdalom árán már mit sem ér az egész.  /Edward Elric/

49. rész - A kapun innen és túl

Nagyon tévedsz, ha azt hiszed, hogy ezzel nektek akarok jót.  /Alphonse Elric/
Kis pajtás, nekem ezt nem kell mondanod!  /Írigy/
Melegen ajánlom, hogy becsüld meg magad.  /Írigy/
Ne aggódj! Élve kihozom onnan. Kerül, amibe kerül.  /Edward Elric/
Ha valamit, hát azt aztán eszem ágában sincs.  /Edward Elric/
Csak aztán élve gyere vissza.  /Rassel/
Ilyen ötlete csak egy szörnyetegnek lehet.  /Edward Elric/
Ne csinálj úgy, mint egy ember, mikor nem vagy az.  /Dante/
Jaj, Den, hányszor megmondtam, hogy folyami rákkal nem állunk le játszani.  /Winry Rockbell/
Van, hogy a veszély csak mégjobban fokozza az izgalmat. /Winry Rockbell/
Örülök, hogy ilyen jól átlátod.  /Dante/
Ne álltasd magad, úgyan olyan vagy, mint mi.  /Edward Elric/
Amit megszerzünk, azzal valami egyenértéküt elveszítünk.  /Edward Elric/

50. rész - A halál

Azt hittem már rájöttél. Most a kapu túl oldalán vagyunk.  /Hohenheim/
Azért mi is jó nagy barmok vagyunk.  /Havoc/
Ezt bizza csak rám. Többé nincs értelme megjátszani az ezredest.  /Havoc/
Ezzel a kulccsal az életemet bizom rád. Szeretném, ha vigyáznál erre a kulcsra.  /Büszke/
Ez a világ tragikusan erőszakos.  /Hohenheim/
Úgy beszélsz, mint az a hibbant Dante.  /Edward Elric/
Valami beteges kielégülést jelentett számodra, hogy eljátszhattad az embert?!  /Edward Elric/
Na, tömd a burád háj fej.  /Írigy/
Az alkimia tudománya választó a két világ között.  /Hohenheim/
Azt gondoltam, hogy nekem nincs szükségem hitre, de tévedtem.  /Edward Elric/
Miért is nem lep meg, hogy egyedül száll velem szembe?!  /Roy Mustang/
Tőlem akár beszélő gyík is lehet.  /Roy Mustang/
Én isten egyik őrangyalának tekintem magam.  /Büszke/
Az ő életéért cserébe kaptam vissza az enyémet?!  /Edward Elric/
Homonkulusz vagy, még ha a fejed tetejére állsz is.  /Edward Elric/
Jobb célpontot nem is választhattál volna.  /Edward Elric/
Ne bosszants már a franc egyen meg.  /Edward Elric/

51. rész - Elvek és ígéretek

Szánalmas lény az ember, könnyű préda.  /Írigy/
Ed nem halhatott meg! Ez nem lehet.  /Alphonse Elric/
Nagy vágya volt, hogy a helyemre kerülhessen.  /Büszke/
Kim Bradley, eddig élt és nem tovább. Vége a dalnak.  /Roy Mustang/
Ott maradtsz. Te nekem nem parancsolsz.  /Alphonse Elric/
Érted teszem, bátyó! Hiányozni fogsz!  /Alphonse Elric/
Hol vagyok te dög?  /Írigy/
Visszahozot téged...a halálból.  /Edward Elric/
Csak azt ne mond, hogy ö meg bele halt!  /Edward Elric/
Maga meg mért lógatja az orrát?  /Roy Mustang/
A világon semmi sem tökéletes, de probálkozni még lehet. Ez teszi olyan csodálatossá.  /Roy Mustang/
Erre a nézésre, hogy mondjak nemet?  /Izumi/
Kérdem én, mégis meddig tarthat még ez a mértéktelen pénzrablás?!  /Hohenheim/
Nahát, csak nem Drakulának hívják?  /Hohenheim/