31. rész - A bün

Az egész rohadt várost romba kéne dönteni.  /Edward Elric/
Mondta az acél, hogy az ő végtagjait kaptad meg?  /Írigy/
Az az idióta kiméra csúnyán belépm mart.  /Edward Elric/
Szinte már hallom Mustáng csípős megjegyzéseit!  /Edwatd Elric/
Lám, lám! Szervusz biztos védelem!  /Írigy/
Lehet, hogy kapzsi vagyok, de hülye nem! Eszemágában sincs két homonculus-szal harcolni.  /Kapzsi/
Semmi sem ér fel a hálámmal, még a gyülöletem sem!  /Harag/

32. rész - Dante

Ne haragudjatok, de nem tudunk semmit! Elnézést, de mi sietünk.  /Edward Elric/
Osztozunk a terhén, hogy segítsen a miénkbe!  /Edward Elric/
A konok mindeneteket!  /Izumi/

33. rész - Al fogságban

Igaz, hogy nem érzek semmit, de ez akkor is hajmeresztő.  /Alphonse Elric/
Pipa vagyok!  /Izumi/
Nem véletlen, ha a tanítványa úgy viselkedik ahogy. Kegyed aztán csupa meglepetés! Mondja csak három vagy négy ujja tört belém?  /Kapzsi/
Ki kérem magamnak, hogy elrabolják a testvéremet, de még a mestert is!  /Edward Elric/
Mindig készen állok, ha felhúznak!  /Edward Elric/
Teszek a bölcsek kövére, én csak az öcsémet szeretném visszajutattni abba a testbe, amibe született!  /Edward Elric/

34. rész - A kapzsiság elmélete

Nincs most időnk holmi protokolra. Elvitték a testvérem, hát nem értik?  /Edward Elric/
Rég volt már szerencsém ilyen jó küzdelemhez.  /Amstrong/
Adja meg magát és életben marad! Ne dogják oda az életüket!  /Amstrong/
Látja, ezt örömmel megfogadjuk.  /Kapzsi/
Olyan aranyos kis tusz vagy, Al.  /Kapzsi/
Had ne mennyek bele szívi! Erről ennyit!  /Kapzsi/
Lehet, hogy könyörgök az életemért a vén boszorkánynál, lehet, hogy nem!  /Kapzsi/
Tőlem rám foghatod. Teszek rá!  /Kapzsi/
Velem szemben még a kis tapsikolásod sem használ!  /Kapzsi/
Ne álltasd magad. Ez a vonat már elment...akkor addig leszek kénytelen gyepálni téged, míg a halál megváltás lesz!  /Edward Elric/
Ha ti aggodtok értem, az már a végkezdete!  /Izumi/

35. rész - Bukottak gyülekezete

Érdekes! Kapzsi sakk matott kapott állítólag!  /Írigy/
Remélem inkább előbb vagy utóbb.  /Alphonse Elric/
Jaj emberek! Ez a bandázás az erdőben olyan közhelyes!  /Edward Elric/
A kezedbe adom a tudást.  /Buja/
az ember négykézláb jár, aztán kap szárnyra...  /Buja/
Te az én kis ballépésem vagy. Semmi több.  /Buja/